Csak 48 éves volt, és egyszer csak megállt a szíve.
Egy tanulságos Facebook bejegyzés! Érdemes elolvasni a történetet, hogy mással ne forduljon elő.
'Január 2-án meghalt az egyik legjobb barátom, barátunk, 48 évesen, minden előjel nélkül. Őt már semmi nem hozhatja vissza, de talán ez a cikk segíthet abban, hogy néhányan elkerüljék a veszélyt.
Gyuri 48 évesen egyedül élt, súlyfelesleggel, évek óta meglévő szívproblémákkal. Tehetséges, művelt és jószívű ember volt, egy már megjelent és két készülőfélben lévő könyv szerzője, két lemez zeneszerzője. A családjával nagyon jó volt a kapcsolata, így amikor összeszedett valami vírusos nyavalyát, ami hányással, hasmenéssel és lázzal járt, akkor ők jártak át hozzá, látták el élelmiszerrel, ásványvízzel. Szilveszterkor és január elsején még úgy tűnt, ura a helyzetnek, ágyban feküdt és a cicája társaságában várta azt, hogy a szervezete legyőzze a vírust. De nem ez történt. Január másodikán hajnalban megszűnt a szíve dobogni. Vélhetően a lázzal együtt járó pulzusszám növekedést nem tudta elviselni a szíve.'
Kétféle embertípus van: az egyik a lázat azonnal csillapítja, fél tőle, a másik nem tulajdonít neki jelentőséget, nem szívesen vesz be semmilyen gyógyszert, inkább szenved. Az igazság valahol a kettő között van. A láz egy tünet, többnyire baktérium- vagy vírusfertőzések, szövetkárosodások és gyulladások okozzák, melyek olyan (lázkeltő) anyagokat juttatnak a vérbe, amelyek serkentik a láz kialakulásáért felelős prosztaglandin hormon keletkezését. A test hőszabályozó központja a köztiagy hipotalamusz nevű részében található. - Ez a hőszabályzó központ magasabbra állítja be a szervezet alapértelmezett hőmérsékletét, és ennek az elérése rengeteg energiát emészt fel, olyan, mintha egy hőerőművet csúcsra járatnánk.
Az egy-két fokos emelkedéshez hihetetlen mennyiségű energiára van szükség - szemlélteti Dr. Benczúr Béla kardiológus. A magas hőmérsékletre szükség van, ez nem afféle úri huncutság vagy kellemetlen mellékhatás. A magasabb testhőmérséklet gátolja a kórokozók szaporodását, gyorsítja az ellenanyag-termelést és ezáltal segíti a kórokozók megsemmisítését. Ez tehát mind szép (vagy néha kevésbé szép) és jó, ám ára is van. A hőmérséklettel emelkedik az oxigénigény is, ami a szívet nagy igénybevételnek teszi ki. Fél foknyi testhőmérséklet-növekedés tízzel emeli meg a pulzusszámot!
A hőmérsékletünk - átlagosan - 36,6 Celsius fok, ám vannak, akik ennél hűvösebbek, mások normális egészségi állapotban ennél kissé melegebbek. Felnőtteknél hónaljban szoktunk lázat mérni, és az ott mért 37-38°C közötti testhőmérséklet hőemelkedésnek, 38°C felett láznak, 39-40,5 között magas láznak számít. 40,5 felett már igen veszélyes állapotról (hiperpirexia) beszélünk. Különösen csecsemőknél, kisgyerekeknél, időseknél vagy krónikus betegeknél azonban 39,9 Celsius felett már orvosi vészhelyzetről beszélhetünk, főleg, ha ez tartós és csillapíthatatlan! Az extrém magas láznál, ami 40,5 fok fölött van, közvetlen életveszély alakul ki. 41 fok felett a fehérjék kicsapódhatnak, 'megfőnek', szó szerint.
A bennünk lévő sejtek egy része elpusztul, megfő, ez visszafordíthatatlan károsodás, mely halálhoz vezet. Akkor tehát? Az immunvédekezés 37,5°C-os testhőmérséklet körül a leghatékonyabb. Az alacsony láz segíti a gyógyulást: az immunrendszer hatékonyabban működik, a fehérvérsejtek magasabb hőmérsékleten gyorsabban szaporodnak, miközben az ellenfél, a kórokozó a melegebb környezetben lelassulhat, jó esetben el is pusztulhat. Tehát az alacsony lázat nem kell, nem szabad csillapítani, mert akkor egy remek, belső védekezési eszközt iktatunk ki. Bár többféle orvosi vélemény olvasható, általánosságban a 38 fok feletti láz csillapítását szokták javasolni, de csak annyira, hogy 37,5-ig menjen le.
A magas vagy tartós láz csillapítása főleg kisgyerekeknél, időseknél, krónikus betegeknél fontos, számukra ez az állapot veszélyes, nagyon magas láz esetén életveszélyes lehet, mivel megemeli a pulzusszámot, tehát fokozott keringést produkál, emelkedik a szívfrekvencia, ami akár a keringés összeomlását is okozhatja. Mindemellett a láz fenntartásához rengeteg energiára is szükség van, ez kimeríti a tartalékokat.
Ha valaki még emellett szívelégtelenségben is szenved, akkor már normál helyzetben sincs akkora kapacitása, tehát a normál terhelés is nehezebben viselhető a számára, ha ezt még fokozni is kell egy lázas állapot miatt, akkor a szívelégtelenség fokozódik, ilyen esetben a fokozott aritmiahajlam van. És ha ehhez egy hányás-hasmenés következtében az elektrolit-háztartás is felborul, akkor még súlyosabb következményei lehetnek.
A kardiológus javaslata:
Nincs a szívbetegek számára külön ajánlott vagy tiltott lázcsillapító gyógyszer - mondja Dr. Benczúr Béla. - Ha nincs egyéni érzékenység, akkor bármilyen patikai lázcsillapító használható, és ha az egyik nem válik be, akkor másik hatóanyagút bevehetünk akár az első után 1 órával is. Ám arra figyeljünk, hogy ne azt nézzük, hogy másik neve legyen, hanem olvassuk el a hatóanyagot, mert számos, azonos hatóanyagú gyógyszer kapható különböző fantázianév alatt, és könnyen túlléphető az ajánlott dózis, ami szintén veszélyes!
A lázcsillapító készítmény mellett megfelelő folyadék- és sópótlásról is gondoskodjunk, mivel a beteg folyadékigénye megnő. Lázcsillapító készítmény hiányában vagy azt kiegészítendő természetes lázcsillapítást is alkalmazhatunk. A test hűtését hagyományos hűtőborogatással (prizniccel) is megoldhatjuk, ilyenkor langyos vizes lepedőbe kell csavarni a felhevült testet, e fölé száraz törölköző vagy pléd kerül, a felmelegedett vizes lepedőt pedig negyedóránként kell cserélni.
Hűtőfürdő esetén a lázas beteg számára normális hőfokú vizes kádba üljön, és a vizet hideg víz hozzáadásával lassan, 5-10 perc alatt hűtsük le. Hőmérővel folyamatosan ellenőrizzük, hogy eredményes-e a lázcsillapítás. A fizikális és gyógyszeres csillapítás együtt többnyire a legmakacsabb lázat is lenyomja!
Orvoshoz kell fordulni! Mondom kell. Nem csupán érdemes, meg tanácsos. Ha valaki szívbeteg, krónikus beteg és magas, nehezen csillapítható láza van, vagy napok óta (még ha csillapítható módon is) lázas, akkor minimum beszélni kell az orvossal, aki a beteg kórelőzményeinek ismeretében eldönti, hogy mi legyen. Akkor viszont orvos (ügyelet) kihívása is indokolt, ha magas lázzal járó hányás-hasmenés van, mivel ilyenkor a megfelelő folyadékpótlás sem valósítható meg. Szívbeteg embernek ne tanácsoljuk, hogy népi gyógymódokkal kúrálja magát!
A kalapkúra, az 'egy kis házipálinka jót tesz!' kifejezetten ártalmas lehet, mivel még jobban megterheli a szervezetet!
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
